A Bismarck avatási ceremóniája...
"részlet a kéziratból"
Egy fiatal és lelkes újságíró mellé sodródott képzeletben. A vörös hajú, szeplős ifjú magasra tartotta fényképezőgépét és találomra fényképezett a tömeg feje fölött. Utána az oldalán lógó nagyméretű kocka alakú táskába rejtette gépét és sietősen elővette jegyzeteit. Szájában ott lógott az elmaradhatatlan cigaretta és sietősen előretört a tömegben, hogy minél közelebb mehessen a sajtóemelvényhez. Serényen igyekezett az ünneplőruhás nép között, időről, időre félhangosan elmormolt néhány bocsánatkérést. Fent az emelvényen az elzárt részt leste mindenki. Hajnal óta gyülekezett a tömeg melynek nagysága addigra meghaladta a több ezres, egyes vélemények szerint a több tízezres nagyságot. A nap főszereplője a sólyán várta a leleplezés pillanatát. Ezen a napon a Blohm und Voss Hajógyár legújabb büszkeségének névadói és vízrebocsátási ceremóniája zajlott. Hatalmas tömege mellett eltörpült minden, a vak hajóóriás lenézett világtalan szemével az alant éljenző, zúgó és tapsoló tömegre. Huszonötezer tonna acél várakozott hangtalan kitartással a szabadulás percére. A birodalmi lobogók nekifeszültek a szélnek mely tépte cibálta a hajótestet díszítő koszorúkat, szalagokat. Hirtelen sikoltozás tört ki és a tömeg kissé elmozdult. A folyón jobbról érkező vezérkari hajó, az elegáns Hamburg nevű jacht megérkezett hát. Hitlert elkísérte a rég várt eseményre vezérkarának több jeles tagja, köztük Erich Raeder a Haditengerészet parancsnoka. A tömeg éljenezve köszöntötte Rudolf Hesst, Goebbelst, Göring marshallt, Keitel tábornagyot, von Schirach-ot, vele Ribbentropot, valamint Himmlert és Bormannt. Az újságírók szorgosan jegyzeteltek és fotóztak. Ahogy az Admiral Graf Spee esetében, ezúttal is egy hölgy avatta fel a büszke új hajót. Dorothea Sibylle Katharina von Loewenfeldt grófnő sápadt ünnepélyességgel állt férje oldalán. Izgatott találgatás indult meg, hiszen a grófnő egyenesági leszármazottja Otto von Bismarck kancellárnak! De már újabb dicső pillanatok következtek és a katonazenekar a sok ezer torok lelkes asszisztálása mellett rázendített nemzeti himnuszukra. A Führer lelkesítő ünnepi beszéde nem más, mint a hajdanvolt dicső múlt felemlegetése és a húsz évvel ezelőtti flotta méltó emlékezete. Erős, határozott hangjában büszkeség lobogott, ahogy fennkölt szavakkal üdvözölte a Birodalom dicsőségre termett harmadik nagy csatahajóját.
„Hat évvel a nemzetiszocialista forradalmat követően dicsőséges pillanatoknak lehetnek szemtanúi. A Birodalom új flottájának büszkesége, a harmadik és egyben legnagyobb csatahajóját bocsájtjuk ma vízre. Visszatekintve dicső történelmi múltunkba, a német nép vezéreként, birodalmi kancellárként nem is tudok jobb nevet elképzelni ennek a hajónak, mint annak a férfiúnak a nevét, aki a Német Birodalom megteremtője volt. Jövőbe vetett hite adott számunkra erőt, hogy higgyünk a nemzet újjászületésében, annak figyelemreméltó terjeszkedésében.”
A nép lélegzetvisszafojtva leste minden szavát és amikor a Führer köszöntötte a grófnőt, már mindenki tudta, hogy a hajót csakis a német nép nagyságát adó Otto von Bismarckról nevezik el, senki másról. A Vaskancellár szellemisége vezeti majd ezt a tökéletes hadihajót a tengereken, mely egyenesen arra született, hogy a nemzet felemelkedését szolgálja.
„A német munkások, mérnökök, építők hozták létre ezt a hatalmas hajót, melyre méltán lehetünk büszkék. Azok akik, a mai naptól ezen a hajón szolgálnak, ne feledjék soha, hogy méltóak legyenek a névhez, melyet a hajó visel. Kísérje őket ennek a jeles férfiúnak szelleme, vezesse őket végső kötelességük teljesítése során. Ezen ünnepi szózattal köszönti a német nemzet új hadihajóját a Bismarck-ot!”
A háromszoros „Sieg Heil” kiáltás végigborzong a kikötő egészén és a pezsgősüveg ezernyi szilánkra törik, fehér habbal vonva be a fekete hajótest parányi felületét. Abban a pillanatban a megannyi bámész tekintet előtt mintegy varázsütésre lehajlanak a fenséges hajótest két oldalán a névvel ellátott fehér táblák és a komor fekete betűk ünnepélyes szigorral hirdetik a nevet. Bismarck! Zúg, dagad a kiáltás férfiak és nők szíve egyszerre dobban és a hajógyári munkások elérzékenyülten csodálják munkájuk gyümölcsét.
Az „F” csatahajó… csak így emlegették maguk között.
