A II. világháborús birodalmi Németország haditengerészetének (Kriegsmarine) bemutatása, a nagy felszíni hadihajók történetén és kapitányaik életrajzán keresztül.
A birodalmi kalóz
Az Admiral Graf Spee zsebcsatahajó az Altmark ellátóhajó a La Plata-i ütközet és a montevideói diplomáciai tárgyalások négy napjának teljesen újszerű bemutatása. Azon emberek – kiemelten Hans Langsdorff sorhajókapitány a páncéloshajó parancsnoka, Paul Ascher fregattkapitány, a tüzérfőnök és Matthias Pütz matróz - szemszögéből, akik szolgáltak, harcoltak az Admiral Graf Spee fedélzetén, részesei voltak felemelkedésnek és bukásnak és közülük ketten életüket adták a hazáért és a Birodalomért. Az olvasók úgy lesznek képesek átélni a történetet, mintha az Admiral Graf Spee legénységének tagjai lennének.
Az írókat számos tanácsadó segíti munkájukban, korábbi tengerészeti kapitányok - köztük egy volt NATO tiszt is -, hazai és külföldi hadászati és modellezési szakértők, történészek. Hátországuk a TITHMHE (TIT Hajózástörténeti Modellező és Hagyományőrző Egyesület)
Megvásárolom! / Underground kiadó
Olvasói vélemények /Moly
A birodalmi kalóz honlap
A birodalmi kalóz facebook oldal
Izolde Johannsen író honlapja
1939-1945 blog / Michael T. Marble hadtörténeti oldala
Felhívás!
A szerző, semmilyen ideológiai nézetet nem éltet és nem támogat. Nem kíván állást foglalni egyik résztvevő fél irányába sem, célja az eseményeket, hadműveleteket minél részletesebben, objektíven, a részvevő felekhez kötődő bármilyen elfogultság nélkül bemutatni. Ez alól kivételt csak a technikai, stratégiai, taktikai elemzéseken alapuló következtetések, megállapítások képeznek. A szerzőnek nem célja bármilyen nemű politikai eszme, irányultság terjesztése, propagálása.
A birodalmi kalóz című könyv, valamint "A birodalmi kalóz" blog.hu, és facebook oldal semmilyen ideológiai nézetet nem támogat.
A regényben és a borítón megjelenő önkényuralmi jelképek kizárólag az adott történelmi korszak tárgyszerű szemléltetésének a részei. Ezek ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, illetve a történelem eseményeiről szóló tájékoztatás céljából jelennek meg.
Bloggerek recenziói, olvasóim levelei:
Zsófia olvasatában A Birodalmi kalóz az Anarchia könyvblog szerkesztője
Mindent egybevetve ez a könyv nem egy könnyed olvasmány, elég erőteljesen mutatja be a II. Világháború egyes eseményeit! Ha ezt a könyvet adják annak idején a kezembe az iskolában, valószínű sokkal könyebben ment volna a tanulás, az aprólékos és kidolgozott kutatómunkának köszönhetően tökéletesen megmarad az emberben!
Orsi olvasatában A Birodalmi kalóz - a Könyvkoktél blog szerkesztője
"Teljesen egyedi és nemzetközi színvonalú az, amit ők csinálnak."
"Számomra ez a könyv az év felfedezettje. Hiába jelent meg tavaly, hozzám csak most jutott el. És szerintem igazi hódítóútját még csak ezután fogja elkezdeni.
Érdekes, hogy ennek a szerelmi száltól mentes történetnek, mennyire sikerült meghatnia és magába szippantania.
Látszik rajta, hogy rengeteg kutatómunka van mögötte. Ráadásul arányosan mutatja be a különböző szereplők életét. Mindent és mindenkit a maga valójában ábrázol. Ezzel egy olyan fajta betekintést nyújtva az egész világháborúra, ami nemzetközi szinten hatalmas nagy lépést jelent.
Szerintem méltán lehetünk büszkék erre a nagyszerű alkotásra és a csapatra, akik mindezt összehozták. Gratulálok nekik!"
Dia olvasatában A Birodalmi kalóz - az I love reading blog szerkesztője
"Az eddig nagyátlagban általam olvasott, a korszakban játszódó regények azt emelték ki, hogy a németek milyen ördögien gonoszak, és megvetendők voltak, úgy ez az írás megmutatta nekem az érem másik oldalát is. Hogy azoknak a sokat meghurcolt német katonáknak is voltak szeretteik, családjuk, akiket hátrahagytak, sokszor nem is saját akaratukból, hanem, mert kénytelenek voltak engedelmeskedni egy a saját nagyságának hitébe belebolondult önkényuralmi rendszer eszét vesztett vezetőjének.
Értékelés:
5/5 - Nem tértem még magamhoz."
Dia olvasatában a Gránátok a becsületért
"Az azt hiszem, a december végi értékelésemből mindenki számára eléggé ismeretes, hogy a sorozat első kötete is eléggé mély érzelmi nyomokat hagyott bennem annak idején. Gyakorlatilag egy történelmi korszakot kezdtem el egy teljesen másik, egészen addig megvetett oldalról látni, és kénytelen voltam szembesülni a ténnyel, hogy nem minden fekete és fehér itt sem."
"Ha pontos haditechnikát akarsz, vagy szimplán a csatahajók szerelmese vagy, ez a könyv akkor is jó választás. Mert ugyan a könyv vége is tartalmaz egy eszméletlenül pontos összefoglalót a történetben szereplő hajókról, és felszereltségükről, sok fontos adat a szövegbe is bele van csempészve. Méghozzá nagyon is ügyes, és furfangos módon."
Zsófia olvasatában A Birodalmi kalóz - az AntiGané blog szerkesztője
"Ahogy a Graf Spee elhagyja a kikötőt, egy reményteljes, ám tragédiába torkolló utazásnak leszünk a részesei. Ennek elmesélésében is megmutatkozik Johannsen és Marble tehetsége: tökéletesen megválasztották azokat a helyzeteket vagy eseményeket, amelyek nagy valószínűséggel a hajók legénységében is mély nyomot hagyhattak. Mondhatni, megkapjuk azokat a gondolatokat és érzéseket, amik mindig kimaradnak a történelem könyvekből."
Mandy olvasatában A Birodalmi kalóz - az FFG blog szerkesztője
"Az igazság az, hogy ez nem is regény, hanem inkább egy történelmi esemény közelebb hozatala azzal, hogy regénynek "álcázza". Azért mondom azt, hogy álcázza, mert a hajók, amelyek a kötetben szerepelnek, valóban léteztek. Az Admiral Graf Spee valóban olyan utat járt be, mint ami a könyvben van részletezve. A történelmi pontosság annyira ijesztő, mintha maguk a szerzők első kézből tapasztalták volna meg az eseményeket, és ez egyfajta visszaemlékezés lenne a részükről."
Anna olvasatában A Birodalmi kalóz - a Lap lap után című blog szerkesztője
Izolde és Michael közös munkájában az fogott meg annyira, hogy egy fantasztikus példát mutatnak meg az olvasónak, ami ennek a kialakult és berögzült képnek a teljes ellentéte, s ezáltal már én is más szemmel fogom nézni ezt a történelmi korszakot, amikor majd részletesebben is megismerem.
Hans Wilhelm Langsdorff sorhajókapitány személye volt az, aki megmutatta nekem, hogy milyen is az, amikor az ellenfelek tisztelik egymást - őszintén szólva számomra ez újdonság volt, ugyanis eddigi tanulmányaim során semmi ilyesminek nem voltam tanúja bármilyen háborúnál/csatánál egyetlen fél részéről sem - és ez volt az a tényező, ami igazán emberivé tette a szememben a német zsebcirkáló kapitányát.
Bernadett olvasatában A Birodalmi kalóz - az Ariadne olvasmányai című blog szerkesztője
Hogy mi a különbség a történelemkönyvekben olvasottak és ennek a regénynek a történései között? Míg a történelemkönyvek száraz „tényeket” közöltek, eseményeket írtak le, s a háború végkimenetelét, ez a regény megmutatja az egésznek az emberi arcát. A német tiszteket, akik távol a családjuktól, harcban állnak, s bár néha nagyon nem értenek egyet az irányelvekkel, a parancsokat teljesíteni kell.
Tímea olvasatában A Birodalmi kalóz - a Timus játszótere című blog szerkesztője
Megmutatta a kapitány, hogyan lehet emberségesnek maradni egy háborúban, minden elismerésem és tiszteletem az övé. A legénysége is szimpatikus volt, viselkedésük méltón tükrözte a kapitányuk iránti szeretetüket. Örülök, hogy az írók által bepillantást nyerhettem ebbe a világba, így egy kicsit más megvilágításba helyezték az eddigi elképzelésemet a könyörtelen nácikról. Ezek szerint azért akadt köztük olyan, aki úgy tudta teljesíteni a feladatát, úgy tudta a hazáját szolgálni, hogy közben megmaradt jó embernek.
Diána olvasatában A Birodalmi kalóz - a Könyvek és regények világa című blog szerkesztője
Egy nagyon megosztó, komoly és fájdalmas témát dolgoz fel a regény, csöppet sem mindennapi, a sztereotípiákat félretevő módon.
A regény történelmileg hiteles, mégsem száraz, joggal használhatnám a "megelevenedett történelem" kifejezést. Különös, de egyszerre éreztem objektívnek és szubjektívnek az elbeszélést, tudom, hogy nem olvastam sok történelmi regényt eddig, de ebben erőteljes érzelmeket értem tetten, csak úgy fejbe vágtak a lapokról: küzdelem, kitartás, barátság, lojalitás, kétségbeesés, félelem... és még sorolhatnám. Rendkívül intenzív.
Becca olvasatában A Birodalmi kalóz - a Little Red Reading Hood - című blog szerkesztője
"Szeretek minden véleményt úgy kezdeni, hogy lefektetem az alapokat, amire az egész értékelésem épül. Jelen esetben ezt különösen fontosnak találom. Hogy miért? Mert ez a regény hihetetlenül különleges helyett kaparintott meg magának a szívemben.
Azt tudni kell rólam, hogy bármekkora szenvedéllyel is viseltetek a történelem iránt, bármennyire is vártam az iskolában, hogy végre elkezdődjék a történelem óra, mikor kiderült, hogy a világháborúkról vagy éppen a németekről fogunk tanulni, legszívesebben a pad alá bújtam volna. Egyszerűen senki se tudta megszerettetni velem ezen időszakokat, érettségin is azért könyörögtem valami magasabb erőhöz, hogy nehogy ezt a tételt húztam. Mondhatni, megúsztam.
Mikor az írónő megkeresett, hogy olvassam el a regényt, azonnal igent mondtam. Mert hittem benne, hogy nem lehet véletlen az, hogy pont ez a regény került a látókörömbe.
Belevágtam, olvasással párhuzamosan pedig felpattintottam a segédoldalakat, amiket a szerzők hoztak létre a regényhez. Így, habár a regény önmagában is olyan részletes, olyan okos volt, hogy csak úgy szívtam magamba belőle a tudást, még áthatóbb, átfogóbb képet kaptam a hajó, valamint legénysége mindennapjairól."
Becca olvasatában a Gránátok a becsületért -
"Én személy szerint nem rajongok se a német történelemért, se a csatahajókért, meg úgy…alapjáraton semmihez, aminek köze van a német nyelvhez. (hangos kacaj beszúrása). És ennek ellenére bitang mód élveztem ezt a regényt, csakúgy, ahogy tettem az első kötet esetében."
"Így napokkal az olvasás után is képes annyira a varázsa alatt tartani, hogy akárhányszor csak rágondolok, ismét hallom a legénység zsivaját, együtt mókázok velük, részt veszek minden egyes aprócska pillanatban."
Ildikó olvasatában A Birodalmi kalóz - a Cilee olvas - című blog szerkesztője
"Nem kimondottan a kedvenc időszakom a könyv által feldolgozott második világháború eleji fegyverkezés és harc, de az írónőt ismervén sejtettem, hogy nem fog csalódást okozni.
És igazam is lett: mesterien megírt, zseniálisan alapos, izgalmasan pörgős és olvasatos könyvet kaparinthattam a kezembe.
Tisztelettel és alázattal nyúltak a témához igazi tiszteletadás az elesetteknek, egyfajta igazságtételnek éreztem a kapitány és legénysége felé a könyvet.
Köszönöm, hogy elolvashattam és szívből ajánlom bárkinek, akit egy kicsit is érdekel a történelem, vagy a hajózás, vagy egyik sem, csak egy izgalmas és furfangos stratégiával és igazi talpig úriemberek csatájával teli történetre vágyik."
Krisztina olvasatában A Birodalmi kalóz - a Christine Filed - Christine blogja - című blog szerkesztője / interjú
"A birodalmi kalóz abban is különleges, hogy a száraz adatokat oly módon szövi bele a történetbe, hogy azok emészthető formában jussanak az olvasó elé. Azon vettem észre magam, hogy a görcs felenged bennem, és élvezem az olvasást. Mozgalmas, tanulságos és egyben tanít is, adatokkal, évszámokkal, sorsokkal ismertet meg, a történelem egy kevésbé ismert szegletével, mely a tengeri csatákra korlátozódik.
Sosem gondoltam volna, hogy valaha képes leszek ajánlani elolvasásra egy olyan könyvet, mely a második világháború eseménysorozatához köthető, most mégis ezt teszem. A birodalmi kalóz egy remek regény az emberségről, a becsületről és a tisztességről. Gördülékeny, dinamikus, őszinte. Olvastatja magát, a párbeszédek és a leírások is egyensúlyban vannak.
Akiknek tetszett, azoknak jó hír, hogy már előkészületben a sorozat második kötete, a Gránátok a becsületért, mely a Bismarck történetét meséli el."
Letya olvasatában A Birodalmi kalóz - a Könyvek, ahogy én látom - című blog szerkesztője / MOLY, interjú
"Egy kezünkön meg lehetne számolni azokat a műveket, melyek nem próbálják indokolatlanul befeketíteni a Harmadik Birodalom egyes kiemelkedő egyéniségeit. Ez a könyv kísérletet tesz arra, hogy az Admiral Graf Spee és kapitánya, Hans Langsdorff utolsó útján keresztül, elfogulatlanul mutassa meg az olvasónak, hogy a Harmadik Birodalomban, a véres háború közepette is voltak olyanok, akik emberek tudtak maradni. Sőt, úriemberek!
Emberekről szól a regény. Őszinte, egyenes, becsületes és hazaszerető emberekről, akik meghajolnak az emberi értékek előtt de nem hajlanak meg. Teszik mindezt akkor is, ha a sors egymás ellen vezényelte őket."
Krisztina olvasatában A Birodalmi kalóz - a Könyvlelő - című blog szerkesztője / interjú
"Izolde Johannsenről eddig is tudtam, hogy maximálisan profi munkát ad ki a kezéből, olyat, amiben minden apró részlet a helyén van, de olvasás közben ismét meggyőződhettem a profizmusról. Mindezt jól példázza az is, hogy ahogy haladtam az olvasással, egyszerűen nem tudtam letenni és elengedni a történetet, ezáltal nagyon rövid idő alatt ki is olvastam a regényt.
A történelmi témájú regények egyik kiemelkedő darabja Izolde Johannsen és Michal T. Marble regénye. Átfűti a tisztelet, a becsület, az emberség és legfőképpen az izzó történelem. Bátran kötelező olvasmánnyá tenném ezt a regényt, mert jóval több, mint a történelem tényszerű bemutatása, a regény egyszerűen maga az eleven történelem."
Gábor olvasatában A Birodalmi kalóz - a Gabó olvas - című blog szerkesztője
"Az Admiral Graf Spee német birodalmi páncéloshajó titkos küldetése, története valódi élményt adó kalandos olvasmány. Fordulatos, alapos, és roppant módon tanulságos emberi oldaláról mutatja be a szereplőket és a háborút. A belső emberi viszonyok ábrázolása, egyéni karakterek és személyek bemutatásával válik még személyesebbé, emberivé a történet. A két szerző mesteri és pontos képet ad. A történelem érdekes és szórakoztató megismerését adja a könyv. Stílusa olvasmányos, kalandok adottak és valósak.
Izolde Johannsen és Michael T. Marble történelmi regénysorozata II. világháborús birodalmi Németország haditengerészetének (Kriegsmarine) bemutatása, a nagy felszíni hadihajók történetén
és kapitányaik életrajzán keresztül ígéretesen igényes kezdeményezés, amit a történelem szerető és
kíváncsi olvasók örömmel fogadnak. Szerettem olvasni jó volt elmerülni, részese lenni ezeknek a tengeri csatáknak. A hatalmas munka, precíz anyaggyűjtés, érezhető hozzáértés kiváló történelmi olvasókönyvet eredményezett."
Olvasói levelek:
Fonyódi Tibor olvasói véleménye, - író, forgatókönvyíró (Harrison Fawcett)
"A zsáner megnevezése legyen mondjuk: második világháborús tengerészeti regény. Az olvasók és a kritikusok szerint a tematika legkiemelkedőbb darabja Lothar-Günther Buchheim „A hajó” című regénye, ennek filmes adaptációja az ugyancsak világhírű német film: Das Boot.
Egyetlen különbségre szeretnék rámutatni a két regény közt, s ezzel – reményeim szerint – minden lényegeset elmondtam „A birodalmi kalóz”-ról. Buchheim regénye többnyire a tenger felszíne ALATT, a Johannsen-Marble írópáros műve pedig láthatóan a provinciálisnak tekinthető, kortárs, magyar történelmiregény-írás átlagos színvonala FÖLÖTT játszódik!
Mivel a sztoriért és a szövegért felelős Izolde Johannsen olyan szépen behajózott itt nekünk egy piaci résbe, hogy csuda, regénye nálam mindenképpen az év meglepetése, és egy pillanatig sem fogok meglepődni, ha pár éven belül németül és angolul is olvasható."
Vörös Attila olvasónk véleménye, aki a TITHMHE tagja:
"Az utóbbi években kevés könyv megjelenését vártam ennyire hihetetlen izgalommal és érdeklődéssel, mint a Birodalmi kalózét. Mikor az első hírek érkeztek arról, hogy regény készül a Graf Spee elképesztően izgalmas és drámai történetéről, kicsit féltettem az írónőt, vajon meg tud-e birkózni ezzel a kétségkivül hatalmas feladattal, de aggodalmaim már az első fejezetek elolvasásakor eloszlottak. Ez a mű nyilvánvalóan egy abszolút hiánypótló irodalom, tekintve, hogy a Graf Speeről magyar nyelven soha nem jelent meg ilyen átfogó, részletes, míves igényességű nagyregény."
teljes levele a MOLY és a facebook oldalon elérhető:
Hajós Gergely Neo olvasónk véleménye:
"Ez volt az első haditengerészettel foglalkozó könyv, amit valaha olvastam. Először, azt hittem szárazan lesz a könyv, de már az első oldal után kellemes csalódás ért. Még mindig nem tudom elhinni, hogy lehet ennyire kalandregényesen megírni egy történelmi könyvet, ami számomra nagyon pozitív volt. A könyv maga nagyon izgalmas volt még úgy is ,hogy tudtam mi fog történni a hajóval. Nagyon jól meg volt fogalmazva és az érzelmek, amiket ki tudott váltani A karakterek személyisége is nagyon jól ki volt dolgozva. Én is úgy éreztem, mintha a hajón lennék és átélném azokat a dolgokat, amik ott történtek. Miután a hajó hullámsírba süllyed annyira belemerültem a gondolataimba, hogy nem tudtam másra koncentrálni jó sok ideig. csak ajánlani lehet A birodalmi kalózt . Nagyon beleférkőzött a szívembe és az egyik kedvenc könyvemnek tartom. Sokat lehet tanulni a könyvből a hazaszeretetről és a lovagiasságról is
Most, hogy kiolvastam elfoglalta a méltó helyét a többi ilyen témájú könyvem között. Nagyon szépen köszönöm ,hogy megírtátok ezt a könyvet!"
Herger Tamás olvasónk véleménye:
„Nagyon tetszett a könyv! Hajós emberként és családapaként teljesen át tudtam érezni a Langsdorff és tüzér tisztje gondolatait.
Ha jól gondolom sok kutató munka van a könyvben. Tetszett! Köszönöm, hogy megirtad! Várom a folytatást!”
Péter Zsolt olvasónk véleménye:
"Kicsit tovább tartott. Kétszer egymás után elolvasni. Az igazán jó könyveimet négyszer, ötször is elolvasom, a kalóz még elő van jegyezve pár olvasásra. Másodszor már van, hogy egy fejezetet, vagy jelenetet többször is el, át olvasok. Így tudok személyesen is ott lenni, érezni a szétszakadt páncéllemezek közt beszálló vízpermetet, a kordit szúrós szagát, az égett fa és műanyag nehéz füstjét. Elképzelni/átélni a zárt térben robbanó gránátok okozta elképzelhetetlen káoszt és hangzavart. Később leültem egy sámlira a kapitányi bőrfotel mellé és végighallgattam az állapotjelentést, a veszteséglistát. Azon kezdtem töprengeni, én más döntést hoztam volna. Persze nem lehetek Langsdorff, de az adott körülmények között más taktikával harcoltam volna a cirkálók ellen. Ez van. Talán majd a harmadik olvasás. Minden esetre a Birodalmi kalóz gyűjteményem egyik jeles darabja lett, nem is teszem olyan magasra, mert nemsokára ismét kifutok a Spee fedélzetén."
Auksz Attila olvasónk véleménye:
"A rövid és tömör véleményem: abba ne hagyd az írást, mert az nagy veszteség lenne a történelmi regények rajongói számára!
Kicsit bővebben: nagyon tetszett, néha alig bírtam abbahagyni az olvasást! Még kavarognak bennem a gondolatok, de ami biztos ez a könyv felkerült a többször elolvasandó könyvek listájára!
Nagyon tetszett, ahogy emberi oldaláról közelítetted meg az egész történetet! Amikor az egyik tengerész haldoklását írtad le hasonló érzések fogtak el, mint mikor 2010-ben megtudtuk, hogy katonatársaink estek el Afganisztánban! Személyesen nem ismertem Őket, de katonatársak voltak! Ezt az érzést nem tudom jobban megfogalmazni!
Jól követhető, lenyűgöző az írásod! A regény hatására, mint egyik szimpatikus szereplő felkeltette az érdeklődésemet Paul Ascher fregattkapitány, akivel gondolom a következő regényben is találkozhatunk."
Békési Sándor olvasói levele:
Megvettem,elolvastam. Nekem olyan nagyon nem tetszett mint sokaknak. Lehet az én hibám. Legalább egy skiccet rakhattak volna bele térkép gyanánt. Hiány érzetem volt emiatt is. Olyan mentek,mentek aztán elsülyesztették ezt a hajót,majd megint mentek aztán megint egy hajót stb. Sok mindent a neten néztem meg ,hogy teljesen képbe legyek az eseményekkel.Nem tudom a Bismarkról milyen lesz a könyv de az Óriások csatája c. könyv nehezen űberelhető.
Anton Gorogyeckij (Moly) olvasói véleménye:
Igazából az a „baj”, hogy ezt a történetet már legalább háromszor olvastam máshol és filmen is láttam (The Battle of the River Plate, 1956-ból), így igazából nem is tudom, mit vártam a könyvtől. Talán abban reménykedtem, hogy – mivel mégiscsak regényről beszélünk – a karakterek ábrázolása majd nyújt valami újat. Sajnos ebben is kicsit csalódnom kellett, nem lett túl mély egyik karakternek az ábrázolása, karakterfejlődése sem. Például megvan a szokásos gonosz(kodó) náci tiszt, aki sanyargatja a természetesen makulátlan tisztaságú, jóravaló fiatal matrózt, de aztán egyik pillanatról a másikra „megjavul” a tiszt és onnantól kezdve már ő az egyik legpozitívabb szereplő. Hogy miként és miért ment végbe ez a változás, nem tudjuk meg (ahogy azt sem, hogy egyáltalán miért is volt olyan gonosz, most az azért elég gyenge indok, hogy mert elvesztett egy fogadást). Aztán ott van a – mint kiderül, Németországban ekkoriban nem igazán kívánatos származással rendelkező – másik tiszt, aki megsúgja bizalmasan Langsdorffnak, hogy mi a helyzet vele. De aztán a későbbiekben ennek sem lesz jelentősége, így egy kicsit feleslegesnek éreztem ezt a szálat is.
Ami igazán – talán egyedül – tetszett, az az első tiszt filozofálása arról, hogy hogyan lehetett volna többet kihozni ebből az egész szituációból, amibe a Graf Spee és legénysége a végén keveredett. Az tényleg nagyon jó volt. Minden más azonban nem nyerte el a tetszésemet, de ismétlem, valószínűleg azért, mert már töviről hegyire ismerem ezt a sztorit (éppen ezért a következő részt, a Bismarckról már pláne nem fogom elolvasni, mert azt meg még inkább ismerem). Azoknak tudom ajánlani, akik – velem ellentétben – még csak ismerkednek a II. világháború haditengerészeti történéseivel, mert nekik érdekes lehet.
